A
rendező az idei Titanic alkalmával jár első ízben Budapesten, és a közönségtalálkozót azzal kezdte, hogy a filmjével már körülbelül negyven fesztiválon járt, de még soha nem mutatták be olyan gyönyörű teremben, mint amilyen az
Uránia Nemzeti Filmszínházé.
Bezançon azt állítja magáról, hogy a múló idő megszállottja. Ebben a filmben egy család életének alakulását öt nap történésein keresztül meséli el, egy-egy családtag szemszögéből. A nézők kérdésére válaszolva elmondta, a generációk közötti kapcsolatot Franciaországban ’68 valóban meghatározta, például az ő szülei, akik a lázadó generációhoz tartoztak, jóval megengedőbbek voltak, mint a nagyszülei. „A korosztályok közötti legnagyobb különbséget a kommunikáció megváltozásában látom, véleményem szerint leggyakrabban ez okozza közöttük a szakadékot.”